December 3

Maszatok, pacák...

Bevallom, naaagyon nehezen keltem fel reggel 10 előtt. Lehet ez a negyedév túl laza (egyelőre...), mert reggelenként képtelen vagyok felkelni a hajnali órákban. És 9-10 még annak számít!

Elindultunk. Ködös és üres volt Kolozsvár, tipikus vasárnapi délelőtt. A színház előtt viszont zsivaly, gyereknevetés: igen, gyerekelőadás lesz. Egy pillanatra megfordult az agyamban, hogy mit is keresek itt, de végül győzött a kíváncsiság, hiszen egyik kedvenc mesémet adták elő, ismerős színészek, szinisek.
Az előtér hangyabollyá változott, már-már általános suliban éreztem magam. És jó érzés volt! Fentről még látványosabb volt a nézőtér. Tanítónénik, akik csitítani próbálták a gyerekeket, nagymamák és szülők, idegesen fordítva fejüket palántáik után. Még a fények lekapcsolása sem szüntette meg ezt az alapzajt, míg fel nem gördült a függöny.
És akkor megtörtént a csoda. Meseországban voltunk mindannyian, drukkoltunk Andrisnak és Jankának, utáltuk a Paca cárt, és elbüvölt a Babaarcú démon dala. A kalózok rnb-s, rap-es stílusban pedig feldobták a hangulatot, még ha ők "a rosszak" is voltak.
Ujjongás, rémült kiáltás, ének töltötte be a termet, a "hungarian theater"-t, még ha "minority theater" is, még ha az Unió messze (?) is áll tőlünk. Különben egyáltalán nem értettem ezt a poént. Két okból is: 1. tudtom szerint jan.1-én csatlakozunk a júniós társainkhoz 2. még a felkészületlen mentalitásra sem látszott érvényesnek, hiszen annyi szülő-nagyi-tanítónő elhozta a gyerkőcöket a színházba, ahelyett hogy hagyták volna őket videojátékozni, és együtt nevetgéltek-féltek, tapsolták a Zidane-á vált főszereplőt. Szóval ha valaki elmagyarázná nekem, hálás lennék.
Nem csalódtam ma, mint sokszor, amikor előbb a könyvet olvasom el, s utána megnézem a feldolgozást, és Presser Gábor is kitett magáért. Mindenképpen kellemes vasárnap délelőtt volt, s csak veszítettem volna, ha ágyban maradok... Be kéne végre vallanom magamnak, hogy csak van valami igazság abban a régi mondásban, hogy "ki korán kel..."!

P.S.: még egyszer köszönet annak az anyukának, aki eladta a jegyeket nekünk. Bizonyos értelemben megajándékozott VALAMIVEL.