elburrant az utolsó pezsgő, kihaltak a fények, a karácsonyfán is már régen üresen lógnak a szaloncukrok... megünnepeltük, köszöntöttük, adtunk-kaptunk, s már nyugodtan fel lehet lélegezni. ennek is vége. hátunk mögött a nagy ajándékhajsza, s közben az év is eltelt. ugyanolyan gyorsan, mint ez a pár nap.
leszokom a káros szenvedélyeimről. idejében elkészülök a munkámmal. szesszió előtt is fogok tanulni. megtanulok főzni. minden reggel megyek kocogni. minden hónapban felhívok egy rég nem látott barátot. gyakrabban meglátogatom rokonaimat. többet fogok mosolyogni, és nem fognak idegesíteni az idióták, türelmesebb leszek. gyakrabban fogok takarítani. minden héten megnézek egy klasszikus filmet. többet nem blattolok, a számláimat is időben kifizetem. rendszeresen írok a blogomba. egészségesebben táplálkozom. minden héten meglepek valakit.
fogadalmak. mert tudjuk, hogy nem kell őket betartani. úgyis enyhén illuminált állapotban születnek, másnap zúgó fejjel jólesik a lustizás, a szalmakrumpli, a cigi, s amúgy is, a többire ott van még egy teljes év!
jobb kívánni valamit az újévre... nincsen olyan kellemetlen megkellcsinálni-íze, s nem teljesen tőlünk függ... kívánni azt, hogy ez a 8-as jobb, boldogabb, tartalomdúsabb legyen. hogy magunkra ismerjünk benne. hogy megtaláljunk magunkat, ne kóvályogjunk elveszetten benne, mint az előzőben, hogy a végén ne kelljen újra megkönnyebbülten felsóhajtani, dejó, ennek is vége.
Nekem már megvan a kívánságom... talán több is. de hogy is van? nem szabad elárulni, hogy legyen esélye beteljesülni.
legyen olyan ez az új(év), amilyennek szeretnéd!
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment